Magyarország – Intézményi szerkezet és népesség
Hivatalos név: Magyar Köztársaság
Terület: 93 030 km²
Főváros: Budapest
Főbb nagyvárosok: Debrecen, Miskolc, Szeged, Pécs, Győr
Államforma: parlamentáris köztársaság
Köztársasági elnök: Sólyom László
Miniszterelnök: Gyurcsány Ferenc
Külügyminiszter: Göncz Kinga
Törvényhozó szerv: egykamarás Országgyűlés. Az utolsó országgyűlési választásokat 2006 április 9-én és 23-án tartották.
Választási jog: általános választási jog van érvényben, az állampolgárok a 18. életév betöltése után szavazhatnak.
Pénznem: Forint (1 Euró nagyjából 260 Ft-ot ér)
Népesség: 10,1 millió fő (a 2004. áprilisi népszámlálás adatai szerint)
Egy főre jutó GDP: 6209 Euró (2005)
Infláció: 7,1% (2008 január)
Munkanélküliségi ráta: 7,7% (2007 vége)
Nemzetiségi összetétel: magyar, horvát, német, roma, román, szlovén, szlovák, szerb.
Vallások: katolikus, református, evangélikus, ortodox, zsidó.
Hivatalos nyelv: magyar (a lakosság 98,5%-ának anyanyelve)
Főbb pártok: MSZP (Magyar Szocialista Párt), Fidesz – Magyar Polgári Szövetség, SZDSZ (Szabad Demokraták Szövetsége), MDF (Magyar Demokrata Fórum), KDNP (Kereszténydemokrata Néppárt)
A demokratikus Magyarországon a választási ciklusokban egymást váltotta a közép jobboldal – 1990-ben és 1998-ban – illetve a közép baloldal 1994-ben (amikor a szocialisták abszolút többséget szereztek), valamint 2002-ben. A 2006. április 9-i illetve 23-i választásokon először sikerült hatalmon maradnia ugyanannak a kormánynak, a szocialistáknak. 2006. június 7-én választotta köztársasági elnökké az Országgyűlés az Alkotmánybíróság korábbi elnökét, Sólyom Lászlót. A Gyurcsány-kormány jelenleg átfogó reformok (egészségügyi és intézményi) bevezetésén dolgozik, nem minden nehézség nélkül, az állam átalakítására és a súlyos államháztartási hiány csökkentése érdekében.
Az önkormányzati választásokon a legnagyobb jobbközép párt, a Fidesz, egyértelmű győzelmet aratott.
Az Országgyűlés összetétele
A magyar Országgyűlés egykamerás, törvényhozó funkciója van és 386 képviselőből áll. Minden negyedik évben a köztársasági elnök országgyűlési választásokat tűz ki április illetve május hónapra, vegyes választási rend szerint. 176 képviselő kap egyéni-kerületi mandátumot, kétfordulós többségi rendszerrel: az első fordulót a szavazatok 50%-át megkapó jelöltek nyerik, ha ezt senki sem éri el, a második fordulóban azok a jelöltek vesznek részt, akik elérték a 15%-os küszöböt, s az a jelölt nyer, aki a szavazatok 25%-os relatív többségét eléri. A többi 210 képviselő egyrészt a pártok arányos területi választási listájáról másrészt az országos listákról jut az Országgyűlésbe.
Az Országgyűlés elnöke:
Szili Katalin (MSZP)
A parlament alelnökei: Mandur László(MSZP), Dr. Áder János(Fidesz), Lezsák Sándor(Fidesz), Harrach Péter (KDNP), Dr. Világosi Gábor (SZDSZ)
Az ötödik demokratikus választások eredményei
A pártok parlamenti erőmegoszlása jelenleg:
MSZP: 190 mandátum
Fidesz: 141 mandátum
KDNP: 23 mandátum
SZDSZ: 20 mandátum
MDF: 11 mandátum
Független képviselő: 1 mandátum
Kormányösszetétel
Magyarország alkotmányos, parlamentáris, demokratikus, többpártrendszerű köztársaság. A kormány gyakorolja a végrehajtó hatalmat, s a közigazgatás ellenőrző funkcióit látja el. A jelenlegi kormány 2006. június 9-én esküdött fel. A miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslata alapján az Országgyűlés választja meg. A minisztereket és az államtitkárokat a köztársasági elnök jelöli ki a miniszterelnök javaslatára.
Magyarországon létezik a konstruktív bizalmatlanság intézménye, amelynek köszönhetően a Parlament megvonhatja a bizalmat a kormányvőtől, bizalmat adva egy másik miniszterelnöknek. Ennek alkalmazására először 2004-ben került sor, amikor a parlament megvonta a bizalmat az akkori miniszterelnöktől, Medgyessy Pétertől és Ferenc Gyurcsányt választotta a helyére.
A 2006. évi Gyurcsány-kormány miniszterei ábécé-sorrendben:
Miniszterelnök: Gyurcsány Ferenc (46 éves)
Külügyminisztérium: Göncz Kinga (60 éves, független)
Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium: Gráf József (60 éves, MSZP)
Oktatási és Kulturális Minisztérium: Hiller István (43 éves, MSZP)
Szociális és Munkaügyi Minisztérium: Lamperth Mónika, (48 éves, MSZP)
Gazdasági és Közlekedési Minisztérium: Kákosy Csaba (39éves, független)
Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium: Bajnai Gordon (40 éves, független)
Egészségügyi Minisztérium: Horváth Ágnes (34 éves, SZDSZ)
Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium: Fodor Gábor (45 éves, SZDSZ)
Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium: Draskovics Tibor (53 éves, független)
Honvédelmi Minisztérium: Szekeres Imre (57 éves, MSZP)
Miniszterelnöki Hivatal: Kiss Péter (48 éves, MSZP)
Pénzügyminisztérium: Veres János (50 éves, MSZP)
Titkosszolgálatokat felügyelő Miniszter: Szilvásy György (48 éves, MSZP)
Az államfő, a miniszterelnök és a külügyminiszter életrajza
Sólyom László
Született Pécsett, 1942. január 3-án, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán diplomázik 1965-ben.
1966–1969: a jénai Friedrich Schiller Egyetem Polgári jogi intézetében egyetemi tanársegéd.
1969-ben doktorál a jénai egyetemen.
1969–1983 MTA Állam- és Jogtudományi Intézet, tudományos munkatárs.
1970–1975 tudományos kutató az Országgyűlés Könyvtárában.
A nyolcvanas évektől a személyiségi jogokkal foglalkozott; ő vezette be az adatvédelmi jogot Magyarországon. Ezzel tevődött át tevékenységének súlypontja az alkotmányos alapjogokra, s később az alkotmánybíráskodás elméleti kérdéseire is.
1978-tól docens, majd 1983-tól 1998-ig egyetemi tanár az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának polgári jogi tanszékén.
A '80-as évek elejétől jogi tanácsadóként részt vesz polgári jogi és nem hivatalos környezetvédelmi mozgalmak munkájában, a Duna Kör tagja.
1988–1989 különböző civil szervezetek tagja, mint a Nyilvánosság Klub (ügyvezető), a Független Jogász Fórum (választmányi tag), valamint olyan szervezeteké, melyek nagy szerepet vállaltak az ország demokratikus átalakításában. 1987-ben az MDF alapító tagja, 1989–1990 között az MDF elnökségi tagja. Az MDF képviseletében részt vett az Ellenzéki Kerekasztal ülésein.
1989. november 24-én az Országgyűlés a frissen megalakult Alkotmánybíróság bírájává választotta, ezért párttagságáról és minden társadalmi szervezetben való tagságáról lemondott. 1990 nyaráig az Alkotmánybíróság helyettes elnöke volt, 1990-től 1998-ig, mandátuma lejártáig bírótársai háromszor választották meg az Alkotmánybíróság elnökének.
1995-től egyetemi tanár a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán, jelenleg az Összehasonlító Magánjogi és Közjogi Tanszék vezetője, valamint a Doktori Iskola vezetője.
1998-ban megkapta a Humboldt Alapítvány külföldi társadalomtudósoknak járó Humboldt-díját. A díj a legnagyobb német kutatói elismerés. Ugyanebben az évben kitüntették a Német Szövetségi Köztársaság érdemrendjének nagykeresztjével.
1999-ben a Kölni Egyetem Díszdoktora.
1999–2000-ben vendégprofesszor a Kölni Egyetemen.
Megalakulásától, 2000 márciusától a Védegylet tagja, amely őt a legfőbb közjogi méltóságra jelölte.
1999-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjével,
2003-ban Nagy Imre Érdemrenddel tüntették ki.
2005. augusztus 5. óta magyar köztársasági elnök.
Felesége Sólyom Erzsébet, két gyermekük, kilenc unokájuk van.
2005. június 7-én a Magyar Országgyűlés a Magyar Köztársaság elnökévé választotta.
2001-től az MTA levelező tagja.
Több könyv, cikk és tanulmány szerzője.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök
Született Pápán, 1961.-ben.
Egyetemi tanulmányait a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen végezte, tanári és közgazdász diplomát szerzett.
1984–1988 a KISZ Pécsi Városi Bizottságának titkára.
1990–1992 a Creditum Pénzügyi Tanácsadó Kft. Budapest munkatársa.
1992-ben az Eurocorp Nemzetközi Pénzügyi Rt. Budapest igazgatója.
1992–2002 az Altus Befektetési és Vagyonkezelő Rt. Budapest megalapítója és vezérigazgatója.
2002–2003 az Altus Befektetési és Vagyonkezelő Rt. Budapest Felügyelő Bizottságának tagja és a Medgyessy Péter miniszterelnök stratégiai főtanácsadója.
2003 május – 2004 szeptember a Megyessy-kormány gyermek-, ifjúsági és sportminisztere.
2004. október 4. óta miniszterelnök.
Nős, négy gyermeke van.
Göncz Kinga külügyminiszter
Született Budapesten, 1947-ben. A demokratikus Magyarország első köztársasági elnökének, Göncz Árpádnak lánya.
1972-ben a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Karán végzett.
1978–1989 orvosként és egyetemi oktatóként dolgozik, 1978-ban pszichiáter szakvizsgát, 1982-ben pszichoterapeuta szakvizsgát tesz.
1994–2002 a Partners Hungary Alapítvány vezetője.
2002–2004 Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium politikai államtitkára.
2004. júniusában esélyegyenlőségért felelős tárca nélküli miniszterré nevezték ki.
2004. októberétől ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter.
2006. június 9-től külügyminiszter.
A magyar külpolitikát a '90-es évek elejétől kezdve határozott nyugat felé fordulás jellemzi. A magyar diplomáciának három főbb célja volt: az euro-atlanti integráció, a szomszédos országokkal való kapcsolatok élénkítése és a határon túli magyarok támogatása. E három fő tényező határozta meg mindegyik kormány politikai vezetését, a kormány pártállásától függetlenül.
A jelenlegi Gyurcsány-kormány is követi alapvonalaiban a korábbi kormányok külpolitikáját, melynek tengelyei az Európai Unió, részvétel az Északatlanti Szövetségben és a jószomszédi viszony továbbfejlesztése Horvátországtól Ukrajnáig. Budapest kitüntetett figyelemmel követi a Nyugat-Balkán sorsát: melynek euro-atlanti útját meggyőződéssel támogatják.
Magyarország külpolitikájában különösen fontos szerepe van az Amerikai Egyesült Államokkal való kapcsolat; az Oroszországgal való kapcsolatok pedig közös és kölcsönös érdekeken alapulnak.
Az ország élénkebben vesz részt nemzetközi védelmi akciókban, Budapest 2006. október 1-én Tartományi újjáépítési csoportot (Provincial reconstruction team) küldött Afganisztánba. Az ország, egészen 2004 decemberéig, részt vett az iraki misszióban is.
Magyarország aktívan részt vesz a KEK (Közép-Európai Kezdeményezés), a Q4 (Quadrilaterale magyar-olasz-szlovén-horvát együttműködés), az Európa Tanács, valamint az OECD (nemzetközi Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) munkájában. 1990-ben alakult meg a regionális jellegű Visegrádi Csoport (ma V4), Magyarország, Lengyelország és akkor még Csehszlovákia részvételével, hogy segítse az országok euro-atlanti integrációját. Jelenleg a csoport a négy ország közös regionális fóruma az EU-n belül, s kitüntetett figyelemmel kíséri a Balkán-térség és Ukrajna politikai folyamatait.
Magyarországot szerződési szinten az Unióhoz először az 1994. február 1-én érvénybe lépett Társulási Szerződés kötötte. 1998. március 30-tól az ország uniós csatlakozási tárgyalásokat kezdeményezett, a Luxemburgi csoport többi tagországával együtt, 2003. április 16-ig, a csatlakozási szerződések aláírásáig. Magyarország hivatalosan 2004. május 1-én lépett be az Unióba, elsőként írta alá az uniós országok közül az a lisszaboni szerződést, 2007 decemberében. Magyarország, az Európai Unió elkötelezett támogatójaként, a lehető legjobban próbalja meg felhasználni az unióhoz való csatlakozás által nyújtott lehetőségeket, mind külpolitikája kiterjesztésének, mind, a strukturális és kóhéziós alapok révén, gazdasági növekedésének tekintetében.